Első pillanatok Mianmarban

Nem tudtam mit várjak Myanmartól. Keveset tudtam erről az országról, az érkezés pillanatai izgalommal teltek. Vízumot előre igényeltem a hanoi myanmari nagykövetségen, de evízumot is lehet igényelni interneten keresztül.

Az immigrációs pultnál hosszú sorok álltak, de a bejutás simán ment, semmit nem kérdeztek, visszaadták az útlevelet, majd mosolyogva az utamra bocsájtottak. 

Azt tudtam előre, hogy pénzt kell váltanom. Fórumokon és facebook csoportokban azt olvastam, hogy kis címletű hibátlan bankjegyekkel érkezzek. A pénzváltónál azonban azt tapasztaltam, hogy minél nagyobb címletű a bankjegy, annál több helyi péznt (kyat) kapok érte. Mivel csak tizesem és huszasom volt, így nem tudtam a legjobb árfolyamon váltani. Az egyik 10 dollárosomat például nem fogadták el, mert félbehajtottam, és a közepén volt egy hajtási csík. Valóban tökéletes, sértetlen és új bankjegyekkel érdemes érkezni. A pénzváltás után a pénzt érdemes átszámolni, mert például Olivérnek kevesebbet adtak, mint nekem pár órával azelőtt. 

Az ország bankautomatákkal is el van látva, viszont minden készpénz felvétnél 5 dollárnak megfelelő összegű díjat felszámol. 

Az emberek rettentő kedvesek és segítőkészek, többnyire mosolyognak. Az arcukra valami sárga izé van kenve, amit később megtudtam, hogy szantál fa krém, amit itt így hívnak, hogy tanaka, ami részben tradicionális viselet, részben pedig a nap ellen véd. 

Az emberek többsége bételt rágcsál, erről már írtam korábban Vietnámban. Azzal a különbséggel, hogy itt az utcán “bétel gyárak” vannak minden sarkon. Az étkező helyeken az asztalok alatt az ehhez szükséges köpésre szolgáló vödrök vannak elhelyezve, a buszokon pedig a személyzet egyszerűen üres ásványvizes flakonokban köpi ki a piros trutyit. 

Mivel az április a legmelegebb hónap (kb 40 fok van), itt most van a nyári szünet az iskolákban (március – május).

Jövő héten ismét új évet ünnepelünk, a myanmari új évet, ebben az évben a 3. újév ünneplésem lesz.

Myanmar egy időutazás, és egyelőre szokjuk, hogy minden picit drágább, mint más dél-kelet ázsiai országokban. De erről majd később.