Útmutató vízesés keresőknek Bali szigetén
Air terjun di mana? – azaz, merre van a vízesés?
Hangzott el ez a mondat több százszor a számból, miközben Bali eldugott bugyraiban elindultam felfedezni a szebbnél szebb természeti csodákat.
Vízesésekből nincs hiány a szigeten, tehát, ha arra vágysz, hogy a jó meleg, párás időben csobbanj egyet, akkor bőven akad alkalmad erre. Azonban, ha betekintesz a katalógusokból már jól ismert (például: Tegenungan, Git Git, Munduk, Nung Nung stb.) vízesések listája mögé és vállalod az odajutással járó nehézségeket (több száz lépcsőfok le és fel) akkor könnyedén egy igazi mesébe illő helyen találhatod magad akár teljesen egyedül.
Vízesést úgy lehet találni, hogy
1. láttál róla képet a neten vagy egy útikönyvben. VAGY
2. rajta van a térképen. VAGY
3. nincs rajta az egyik térképen (GoogleMaps), de egy másikon (Maps.me) véletlenül megtalálod. VAGY
4. menet közben egy helyi ember megmutatja neked, vagy említést tesz róla. VAGY
5. miközben keresel egy adott vízesést, egy teljesen másikra bukkansz.
Az alábbi szempontokat mindenképp érdemes előre átgondolni, mielőtt vízesés vadászatba kezdenél:
– Mennyi lépcső van lefelé (tartsd észben, hogy amin lementél, ott fel is kell jönni), vagy van-e egyáltalán kiépített lépcső?
– Mennyi ideig tart kb. leérni és visszaérsz-e sötétedés előtt? (Ha nem, fejlámpa legyen és készülj denevérekre, bogarakra, szúnyogokra. Sok szúnyogra. Tehát szúnyogriasztó spray is legyen nálad mindig.)
– Milyen minőségű út vezet oda? Lehet-e odamenni motorral vagy autóval be tudsz-e hajtani, vagy csak gyalog, és mennyit kell gyalogolni (meleg és magas páratartalom)?
– Várható-e eső, amíg odalent leszel? Ha igen, és nincs kiépített út lefelé, akkor visszafelé menet sárban fogsz csúszkálni, és jóval nehezebb lesz visszamászni.
– Lehet-e benne fürdeni, vagy csak fotózkodni járnak oda az emberek (igen, sok helyi csak szelfizik ezeken a helyeken)?
– Mennyire szép, azaz mennyire éri meg fáradozni érte? Sokszor ez csak a helyszínen derül ki…
Az, hogy egy vízesésnek mi a neve, az majdnem, hogy teljesen mellékes, hiszen amikor elkezdesz alaposabban “foglalkozni” a vízesésekkel akkor nagyon hamar rájössz, hogy az a név, ami a térképen szerepel, majdnem biztos, hogy nem az, amit a helyiek is ismernek, vagy ami alapján te majd megtalálod. Sokszor ugyanis a legközelebbi falu nevét kapja, hiszen így a legkönnyebb megjegyezni. Mármint a helyieknek. Emellett az ott élők nagy valószínűséggel úgyis más nevet adnak neki, tehát ebből rögtön minimum két név lesz. Tehát, ha a Google-ban rákeresel egy vízesésre név alapján, majdnem biztos, hogy teljesen másik, több különböző vízesés képét fogja kiadni, hiszen aki feltöltötte, azt írta oda, amit mondtak neki, ami gyakran messze áll a valóságtól.
Az alábbi párbeszéd viszonylag gyakran előfordul vízesés keresgetés közben.
Képzeld el a szituációt: “X” vízesést keresed, amit a térképen böngészve szúrsz ki, és a neten nagyon kevés információ van róla. “X” egy kevésbé ismert vízesés, az “Y” közelében van, ahova ellenben sok turista jár. Mivel sehol semmi nincs kitáblázva erről a helyszínen, elkezdesz kérdezősködni.
Ez valahogy így zajlott az én esetemben:
Útszéli bandukoló bácsit kérdezem:
– Merre van a vízesés, nem “Y”, hanem a másik, ami itt van mellette?
– Nincs másik. Lehet, hogy volt régen, de az már kiszáradt.
Oké. Indonéziában hamar megtanulja az ember, hogy egy válasz nem válasz, legalább három-négy helyről kell megerősítést kapni ahhoz, hogy valamit elhiggyek. Ezért egy fiatal, papírsárkányt eregető fiúcskához fordultam az út szélén, ő biztosan tudja:
– Hello Bli (fiatal férfiak megszólítására használandó kifejezés, amely kb. annyit jelent tesó vagy úr), merre van a vízesés, nem “Y”, a másik?
– Arra (közben “Y” felé mutat).
– Nem az, én a másikat keresem, “X”-et.
– Nincs másik, csak ez van.
– Oké, figyelj, nézd ezt a képet, ezt keresem. (Közben kigugliztam az általam keresett vízesés képét).
– Ja az? Az arra van. És mutatja a megfelelő irányt.
– Oké, köszi. És mi a neve?
– “Z”.
Szóval így lesz “X”-ból “Z”. És így lesz meg mégiscsak a vízesés, amit keresel. Ismétlem: Balin egy-egy vízesés látogatás előtt tehát nem árt jól felkészülni.
Olyan is előfordulhat, hogy keresel egy specifikus vízesést, mert olvastál róla valahol, de helyette 9 különböző másikat találsz amikor odaérsz, amelyekről azelőtt sosem hallottál, de léteznek! Ilyenek például a Munduk környékén található vízesések.
Vagy amikor szebbnél szebb fotókat posztolnak róla mások az interneten, de amikor odamész egy sokkal kisebb/kevésbé szép/szemetes/alig csordogáló valamit találsz…
A kedvencem az, amikor ugyanazon vízesésnek hirtelen megváltozik a neve, így újabb belépőt szednek az új névvel, ha felsétálsz. Ilyen például a Tegenungan vízesés, amelyet lentről a völgyből közelíthetsz meg. Azonban ha a Blangsinga vízesés irányát követed a fenti útról, akkor azonnal láthatod, hogy ugyanarról a helyről van szó.
Aki már járt Indonéziában az tudja, hogy KÁOSZ van, de mégis minden működik. A vízesések megtalálásával is így van ez. Azt javaslom, hogy ha nincs időd bejárni az összeset, akkor hagyd a csudába és kezdd a legkönnyebbekkel. Vagy kérdezz engem bátran!
Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket, információkat, tippeket találhatsz Baliról, a nemsokára megjelenő könyvemben is. Ha pedig egyéb érdekességeket olvasnál Bali szigetéről, akkor ajánlom a már megjelent könyvemet.
Vélemény, hozzászólás?