MagyarországKét nap Abaújban

Két nap Abaújban

Többeknek talán az iskolai osztálykirándulásokat juttatja eszébe Magyarország keleti csücske, hiszen talán azóta sem jártak erre. Magyarország ezen vidéke pedig rengeteg apró csodát rejt, kulturális és természeti értékekben gazdag, a helyiek roppant barátságosak, de pusztán maga az erdő, a hegyek…

Már az első nap tudtam, hogy ide sokkal több időre lesz szükségem, mint a tervezett két nap, amire jöttem. Ez az utazás most gyerek és család nélkül zajlott, aktív pihenés jelleggel, de megállapítottam, hogy a látnivalók bővelkednek gyermekbarát programokban és szállásokban egyaránt. Ez a két nap tökéletes volt arra, hogy felmérjem a terepet, és megmutassam nektek, hogy akár egy hétvége alatt, nem rohanva, mi férhet bele annak, akinek nincs egyszerre több ideje, de szívesen ellátogatna ide.

Először a rég vágyott Boldogkő várába látogattam. A dombtetőn pompázó impozáns építményről fantasztikus panoráma tárult elém a környező vidékre és Boldogkőváralja falura, különösen a szegélyre épített fapalló végén elhelyezett kilátóról. Hétvégente várnapok vannak, be lehet öltözni korabeli ruhákba és vannak gyerekprogramok is. A belépő 2000 Ft felnőtteknek, 6 éves kortól pedig 1700 Ft. A vár pályázat keretében lett felújítva az elmúlt években, ennek köszönhetően nemcsak a külleme csalogató, de érdekes kiállításokat is rendeznek benne. Felhívnám a figyelmet a tízezer ólomkatonával szimbolizált történelmi csaták kiállításra, amely a maga nemében Közép-Európa legnagyobb látványossága (a honlapjuk szerint). A honfoglalás, az 1848-as szabadságharc, a Napóleoni háborúk, a török hódoltság ólomkatonákkal szimbolizált jelenetei mind megtekinthetőek a terepasztalokon. Összességében nekem nagyon tetszett, hétvégente gyerekprogramokkal várják a családokat.

A vár aljában elterülő gönci barackfák pedig a környék, értékmegőrzött különleges gyümölcsei, amiből pálinka és lekvár is készül.

A falu szélén levő családi pálinkafőző és palackozó üzemben, a Bestillo-ban meg is lehet ezt kóstolni. Sok évvel ezelőtt én is kipróbáltam a pálinkafőzést a hatodik kerületi harmadik emeleti bérház nappalijában, kísérletezési jelleggel, így személyes érdeklődés is fűződött a nagyüzemi lepárlás iránt. Megtudtam, hogy 19 féle gyümölcspálinkát főznek. Legkedvesebb ezekből a gönci kajszibarack pálinka, hiszen ez a terület eredetvédett, ami az alábbit jelenti: Hidasnémetitől Miskolc határáig, 43 település tartozik ebbe bele, ahol a “Gönci barack” névvel illetett gyümölcsfajtákat termesztik, ezen belül van sokféle. Azért különleges ez, mert olyan fajtáról van szó, ami a legjobban érik, legmagasabb a cukortartalma, legkedvezőbb alapanyag a lekvár és a pálinka számára. 

És ha kíváncsiak vagytok arra hogy mi a finom illatos pálinka titka, akkor íme a recept: az erjesztés technológia, gyümölcsfeldolgozás és a 40 fokos alkohol tartalom (ekkora foknál az alkohol még nem nyomja el a gyümölcs illatát). 

Az utam innen a szomszédos Vizsolyba vezetett. A Hungarikumként is elterjedt első magyar nyelvű Biblia, a Vizsolyi Biblia helyszíne ez, azonban egyéb kincsekre is leltem ebben a faluban. Az eredeti, 6 kg súlyú Bibliát egy üveglap alatt őrzik a helyi református templomban, azonban egy 2015-ben készült másolata szabadon megtekinthető, lapozható. 

Károlyi Gáspár 1585 és 88 között dolgozott a Biblia fordításával Göncön, ahol református lelkész esperes minőségben szolgált. Az Ószövetséget héber, az Újszövetséget görög nyelvről fordította magyarra. Segítőtársai papok, tudósok, protestáns urak voltak. Mancskovics Bálint lengyel származású nyomdász vezetésével 1590 július 20-ára 800 példányban másfél év alatt nyomtatták ki. Ebből van még 54 darab világszerte, 28 példány található Magyarországon közgyűjteményekben. Ez a Biblia 1940 óta van itt a templomban, az akkori vizsolyi gyülekezetnek Horthy Miklós adományozta saját példányát mivel itt nem maradt egy sem a nyomtatás után. A Biblia súlya 6 kg, 2412 oldala van és 4,5 millió betűt tartalmaz. A betűket Németországból a papírt Lengyelországból hozták.

Ahogy beléptem a templomba, különös érzés fogott el. Egyszerűsége lenyűgözött és valami megmagyarázhatatlan érzés fogott el. Kati nénitől, a helyi idegenvezetőtől (aki kántor is egyben) tudtam meg, hogy a falon levő freskók a 15. századból valók. Az Árpád kori  templom eredetileg katolikus templomnak épült. Itt található Magyarországon a legtöbb helyreállított freskó kincs. 

A rózsafából készült szószék koronát 1792-ben egy özvegyasszony három gyermekével adományozta az Egyháznak.

Kipróbálhattam a kornak megfelelő könyvnyomtatást is, a templom szomszédságában levő múzeumban.

Innen Regéc vára felé vettem az irányt, ahová maga az út is csodálatos volt. Az út mentén bodzabokrok illata bódított el.

A várat szintén nemrégiben újították fel, elképesztően gyönyörű. 10 hónappal ezelőtt adták át a nagyközönség részére. Előtte romos várfalak voltak, ami egyes helyi felnőtt emberek szerint sokkal szebb volt. Azt emlékek őrizték.

Másfél év alatt korhűen felépítették az új palotaszárnyat és be is rendezték. Láthatjuk hogy milyen főúri pompában éltek akkoriban Zrínyi Ilonáék ebben a várban.

Ők is ugyanezt a kilátást látták mint mi most.

Hiteles leltárak, leírások maradtak fent amelyek segítették a korhű berendezést. Perzsa szőnyeg nemcsak a földön és a falon, de az asztalon is volt. Szép dolgokkal vették körbe magukat.

Nagyon tetszett az, hogy helybéli, idősebb embereket foglalkoztatnak idegenvezetőként, ezzel munkát adva nekik és megőrizve a hitelességet, hiszen ezek az emberek maguk is elkötelezett lakosok akik saját történetükkel még inkább népszerűsítik, színesítik a látnivalókat, érdekességeket.

A második nap utolsó látványossága a gönci Huszita ház volt.

Ez a ház 1978-tól üzemel múzeumként, helyi felajánlásokból gyűjtésből, adományokból jött létre a berendezése. A huszita ház egy védekezésre kiképzett épület, lőrés-szerű ablakok, vastag falak, megemelt talajszint, és a pincerészben központi alagútrendszer található.

A legenda szerint husziták építették és lakták, ami részben igaz is. Az 1400-as években az alapok már álltak, de ez az új ház a 17. század elején épült. 19 századi paraszt polgár jellegű enteriőrrel van berendezve, egy jómódú kereskedőcsalád otthonát mintázza.

Azért írom, hogy kereskedő család, mert ezen a területen kereskedelmi útvonal húzódott észak-déli  irányban Erdélyből Debrecenen Tokajon Göncön Kassán át Krakkó irányába. Főként bort szállítottak erre.

A védekezésre kiképzett mivolta a lakóépületnek ezt is indokolja, hogy míg békeidőben virágzó kereskedelmet hozott, háborús időkben a veszélyt kellett tűrniük az itt lakóknak, a hadseregek átvonulását. A ház alatt levő alagútrendszer 25 kilométeres szakaszon Kassáig húzódott.

Szállásomnak a Mandala házat választottam, ami utólag is jó választásnak bizonyult. Egyrészt a ház közelében levő rétről tökéletes naplementében csodálhattam meg a várat. A szállás gyerekbarát, csendes és még szauna is van annak aki erre vágyna.

Bőséges reggelit kaptam, amit szintén egy helybéli hölgy hozott kis kosárban csak nekem, környékbeli háztáji élelmekkel tele. Tökéletes két nap volt, az élményeket, látnivalókat és a pihenést sikerült úgy összeszerveznem, hogy mindenből jutott elég. 

Az utazásaimról kicsit másképpen, több fotóval is beszámolok az Instagramon, sztorikban.
Ezt itt követheted: https://www.instagram.com/girlintheyellowdress/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

s

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labo.

A kosár üres.