A sárga ruhás lány

"If you judge people, you have no time to love them." – Mother Teresa

Amit az iskolában nem tanítanak meg

Néha elgondolkozom azon, hogy mi lenne, ha az iskolában nem az eddig megszokott tantárgyakat tanítanák, hanem az életre készítenének fel. Értem, hogy szükség van matematikára, fizikára, kémiára, de a másodfokú egyenleteket vagy a logaritmust sosem kellett használnom az életben. Sem a piacon, sem a munkám során. Ugyanúgy ahogy a verselemzést sem. Ha olyan pályát választottam volna ahol használnom kellene bármit a tudományok közül, akkor magamtól is megtanultam volna. Szerintem. Mert érdekelt volna.
Olyan jó lenne ha egyszer olyan iskolába járhatnának a gyerekek, ahol az önfeledt játék mellett a való életre készítenék fel őket. Olyan értékekre, amelyek valóban számítanak az életünk során, de nem tanuljuk meg, csak tapasztalatok árán, jobb esetben.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra, hogy:
Mennyire fontosak az emberi kapcsolatok, a barátok, a család. És hogy semmi sem tart örökké. A barátok is jöhetnek mehetnek az életben és ez teljesen rendben van. Hogy a kapcsolatok akár hirtelen is véget érhetnek és hogy fontos tudni megbocsátani, elengedni. De az is jó lett volna, ha megtanítják hogyan kell kiépíteni a kapcsolatokat. És hogy mennyire fontos a közösség ereje.

img_1630.jpg

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra, hogy:
Hogyan kell nehéz helyzetben életben maradni. Hogy mennyire fontos a rugalmasság, és az alázat. Hogy előfordulhatnak nehéz idők, válságok és mit kell tenni ilyenkor.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Hogyan kell bocsánatot kérni. Hogyan kell szeretni másokat. Hogyan kommunikáljunk úgy hogy megértsük egymást. Talán kevesebb ellenségeskedés, versenyezni akarás lehetne a világban ha ezeket az értékeket pici kortól kezdve már az iskolában is erősítik bennünk.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna hogy:
Minden ember más és csak az számít ki mit tesz, hogy bánik másokkal. Nem számít ki honnan jön, miért más a külseje. Hogy az emberek sokfélék és sokszínűek, hogy mindenkit el kell fogadni, akkor is ha más. Hogy minden ember értékes és egyedi, megismételhetetlen fantasztikus individuum. Hogy miért fontos a tisztelet és az őszinte érdeklődés mások felé.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Hogyan kell gondolkodni.
Nem a tantárgyakat visszamondani szóról szóra, bemagolni s megtanulni ami a tankönyvben le van írva. Amit valaki kijelölt számomra, valamilyen szabály alapján. Valamikor régen. Vagy mert valaki úgy gondolta hogy nekem attól lesz jobb, ha azt tanulom.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Hogyan fejezzem ki magam érthetően és világosan, hogy mások megértsenek. Hogyan érveljek, hogyan formáljak véleményt hogyan álljak ki magamért. Hogy igenis lehet saját véleményem és megkérdőjelezhetek bármit.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Hogyan kell viselkedni? Milyen illemszabályokat és mikor, hol kell betartani? Hogy működik ez idegen kultúrákban? Akár érdekes dokumentumfilmeken keresztül megnézni távoli népek szokásait. Megérteni, elfogadni, hogy ott másképp élnek.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra, hogy:
Hogyan kell bánni a pénzzel. Hogyan osszam be. A főiskolán volt pénzügy tantárgyunk, de ott is sok olyan ismeretet kellett megtanulni amit nehezen értettem, vagy szintén nem használom semmire. De ha azt tanították volna meg gyakorlatban, hogy mibe érdemes befektetni, hogyan, mennyi időre és érthetően, példákkal elmagyarázva a buktatókat, akkor annak nagy hasznát vettem volna. Ugyanúgy annak is ha megtanították volna hogyan és miből lehet passzív jövedelemre szert tenni, hogy nyugdíjas éveinket is biztonságban tudjuk. Vagy annak, ha nem a pénzügy tanáromat fogadom fel pénzügyi tanácsadónak, aki később nagyon átvert. Végülis ez tanított meg arra, hogy ne bízzak meg feltétlenül senkiben.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra, hogy:
Milyen munkát válasszak. Hogyan keressek munkát. Hogy mennyire fontos és valóban lehetséges olyan munkát csinálni amit nagyon szeretek és akár ingyen is csinálnám. Hogy akár a hobbim is lehet a munkám. Hogy mi az igazán fontos ebben és hogy miért fontos ez.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra, hogy:
Hogyan legyek hatékony, hogyan oszthatnám be legjobban az időmet. És hogy ami igazán fontos, arra szánjak időt. A hatékony időgazdálkodás kapcsán ha már akkor tudtam volna a 80-20 szabályt (egy bizonyos munkafolyamatba fektetett 20%-nyi energia hozza a sikerek 80%-át, vagy mely vevők 20 %-a hozza a bevétel 80 %-át stb.), akkor tudatosabban alakíthattam volna az életemet, prioritásaimat.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna:
Néhány fontos életmódjavító módszert. A rendszeres mozgás vagy a helyes táplálkozás fontosságát, vagy akár alapvető ételek elkészítését is.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna hogy:
Megéri kockáztatni, bátornak lenni és küzdeni az álmainkért. Hogy az ember mindig azokat a dolgokat bánja később, amiket nem tett meg.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Nem baj ha néha el vagyunk keseredve és azt érezzük hogy semmi sem sikerül. Ez mindig csak átmeneti és szabad segítséget kérni, ha nem megy egyedül. És hogy ezután mindig jobb lesz. Ha megtanítottak volna bíztatni, és hogy hogyan kell bízni önmagunkban.

img_1188.jpg

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Milyen jó nevetni, és hogy minél többet nevessünk. Vagy legalább csak mosolyogjunk. Panaszkodás helyett a megoldást keressük és próbáljuk meg minden nehéz helyzetből kihozni a legjobbat.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Milyen jó utazni. Hogy merjünk utazni és világot látni. Hogy hogyan kell elindulni, hogyan kell neki kezdeni, útközben boldogulni és hogy ez mennyire fejleszti képességeinket.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra hogy:
Mennyire fontos hálásnak lenni. Az apró dolgokért, a kényelemért, az életünkért. Mindenért.

Olyan jó lett volna, ha az iskolában megtanítottak volna arra, hogy
Hogyan kell élni. Ha felkészítettek volna az Életre…

flores_65.jpg

logo_kicsi.jpg

A sárga ruhás lány

Világutazó blog, nemcsak világutazóknak, nemcsak utazásról. Rita vagyok, és életvitelszerűen utazom. Ezen az oldalon érdekességeket találsz a világból, emberekről, szokásokról, furcsaságokról, gasztronómiáról. Mindenről. Bármiről.

Épp itt vagyok: 

RENDELD MEG A KÖNYVEM!

harmincz_rita_bali_copy.jpg

Kövess a Facebookon is

Küldök neked képeslapot!

img_5254.png

A sárga ruhás lány utazását az 
uniqa_logo.jpg 
biztosítja.