A sárga ruhás lány

"If you judge people, you have no time to love them." – Mother Teresa

Emberi történetek: Viktor

Viktorral legelőször augusztusban kerültem kapcsolatba. Nem tudtam róla semmit, csak azt, hogy Maumerébe költözött és majd egyszer össze fogunk futni valahol Indonéziában.

Ez 3 héttel ezelőtt meg is történt, amikor Balira sodorta a sors. Személyes találkozásunkkor kiderült róla, hogy mindössze 19 esztendős, és a középiskola befejezése után Ázsiába szeretett volna költözni, hogy önkéntes munkát végezzen, mielőtt elkezdi az egyetemet. Az indonéz lehetőségre egy német önkéntes programon keresztül talált rá.

A Flores szigeten található Maumere városában dolgozik Viktor, ahol családon belüli erőszak áldozatainak, fiatal lányoknak nyújtanak lelki és testi biztonságot, és szállást. A program egy évig tart, szeptemberben kezdi az egyetemi tanulmányait.

Az elmúlt napokat együtt töltöttük, mialatt Baliról Floresre utaztunk, majd a kalandjaink Floresen folytatódtak. Viktor ugyanis egy különös jelenség. Kisugárzása és indonéz nyelvtudása első pillanatban lehengerli a helyieket, akik alkudozási képességei láttán egy szó nélkül odaadják portékáikat a Viktor által kívánt áron. Viktor ugyanis mosoly nélkül, meredt tekintettel hidegen közli, hogy mennyiért szeretne megvásárolni valamit, és abból nem tágít. A vége persze nevetésbe fullad és az eladó megdícséri, hogy mennyire okos, hiszen beszéli a helyi nyelvet.

Azt szeretem Viktorban, hogy olyan, mintha nem is a földön járna. 

Megbotlik, nekimegy, elhagyja, eltéveszti… Azonban magával ragadó különös bája mindig kihúzza őt a bajból.

Egy ilyen pillanatában egy mozgó motor elé vetette magát Balin, mert nem hallotta, nem látta, hogy közeledik. Szerencsére csak a karja horzsolódott le. Két kezét maga elé nyújtva vetődött a vulkanikus kőzetek által borított útszegletre. A motor vezetőjét enyhe sokk érte, majd óvatosan tovább hajtott.
Másnap eldöntötte, hogy velem jön Floresre, mielőtt hazamennénk a helyi családjához Maumerébe. A repjegyvásárlást az utazás napjának hajnaláig halogatta, abban reménykedve, hogy olcsóbb lesz. Persze nem lett. A hajnali repjegyvásárlásnak az lett a következménye, hogy rossz hónapra vette meg a jegyét (február helyett márciusra), ami csak a becsekkolásnál derült ki. A szerencse azonnal melléállt, hiszen egy utas fél órával a becsekkolási kísérlet előtt mondta le a jegyét, így Viktor felfért a gépre, ami egyébként teljesen tele volt…

Pár nappal később pedig egy hegyi faluban derült ki, hogy Viktor majdnem az összes pénzét elköltötte. Ez még nem is lenne baj, de a hegyi falucskában nincsen bankutomata és én sem úgy készültem, hogy a költőpénzem két főnek szóljon. Viktor ártatlan tekintetének köszönhetően az egyik szállásadó, aki megsajnálta ezt a “gyermeket”, odaadta a szobáját negyed áron kettőnknek.

Viktor egy csodálatos jelenség. Hatalmas szíve folyamatosan segíteni akar az otthonba kerülő áldozatokon. Mivel az otthon teljes mértékben adományokból működik, nagyon kevés pénzből tudnak gazdálkodni. Korábban pénzt gyűjtött a javukra, amelyből jó minőségű matracokat vásárolt, hogy legyen hol aludniuk a fiatal lányoknak. Többen szimplán a földön aludtak, esetleg egy takaróval. Karácsonyra, szintén egy gyűjtésből pedig ruhákat vásároltak a lányoknak, mert az sem volt nekik. Az is előfordult, hogy az otthonnak nem volt pénze arra, hogy a kórházba került fiatal anyukának ennivalót vegyen, és Viktor a saját pénzéből vett neki ebédet. 

Amikor belátogattam a munkahelyére, akkor egy 14 éves fiatalkorú anyuka feküdt az egyik matracon újszülött csecsemőjével, akinek a nagybácsi az apukája. Az anyukát a szülei itthagyták a rokonoknak, ők maguk pedig Malajziába mentek a jobb élet reményében munkát keresni. A szülés annyira nehéz volt, hogy ki kellett venni a méhét, hogy a magzat élve maradjon. Egyelőre még nem mondták meg neki…

A másik áldozat sem idősebb 16 évesnél, aki januárban adott életet egy hidrokefál csecsemőnek, akinek a lány apja az apukája… A bébi 1 hónapos betegeskedés után meghalt. Őt pedig kitagadta a családja, hiszen így, hogy már szült és nincs férje, nem kell majd senkinek.

Borzasztó nehéz sorsok és életekkel való találkozás nap mint nap. Ezt vállalta Viktor 19 évesen a floresi Maumerében.

Ha szeretnél és tudsz is segíteni a maumerei Truk F intézmény áldozatainak, kérlek támogasd őket te is. Ezen a linken veheted fel Viktorral a kapcsolatot, vagy emailt írhatsz neki, itt: neug.viktor96@gmail.com 
Ő majd elmondja mire lenne szükség. Minden segítség számít.

Még több emberi történet itt.

logo_kicsi.jpg

A sárga ruhás lány

Világutazó blog, nemcsak világutazóknak, nemcsak utazásról. Rita vagyok, és életvitelszerűen utazom. Ezen az oldalon érdekességeket találsz a világból, emberekről, szokásokról, furcsaságokról, gasztronómiáról. Mindenről. Bármiről.

Épp itt vagyok: 

RENDELD MEG A KÖNYVEM!

borito.jpg

Kövess a Facebookon is

Küldök neked képeslapot!

img_5254.png

A sárga ruhás lány utazását az 
uniqa_logo.jpg 
biztosítja.