A sárga ruhás lány

"If you judge people, you have no time to love them." – Mother Teresa

TJ meg a vasárnap

Hanoi tele van meglepetésekkel.

Miután kipihentem magam, kimostam az összes ruhám TJ otthonában, és kicsit kifújtam magam, nekikezdtünk Hanoinak. Először is TJ megszerelte a biciklis computeremet, mert az utóbbi időben nem működött, és én sem tudtam megszerelni, pedig tegnapelőtt kétszer sikerült visszatennem a láncot, ami persze leesett biciklizés közben.

TJ először megmutatta a sast. Nagyon barátságos madár, bár az iskolában belém táplált információk szerint félnem kellene tőle. De valahogy mégsem tűnt félelmetesnek. Ti tudtátok, hogy 180 fokban képes hátrafordítani a fejét?

Új gyümölcsöt kóstoltunk, ami a vietnámi guava névre hallgat. Hasonló kicsit az almához, de mégsem az, igazából semmilyen különleges íze nincsen és kemény a húsa.

Ebédre kissé ízetlen, ám annál drágább tofut ettem, TJ tavaszi tekercse viszont finom volt, hozzá édes sült krumpli dukált.

Továbbá megtudtam, hogy a sticky rice (ragacsos rizs) az nem rizs. Az történt ugyanis, hogy a tofuhoz rizst szerettem volna rendelni, de a pincérhölgy azt mondta, hogy nincsen rizs. Mire körbenéztem és a szomszédos asztal közepén ott díszelgett a nagy tányér rizs. Kikelve magamból rákérdeztem, hogy akkor az ott mégis mi, mire ő meglepődve azt felelte: “Ja, hát az nem rizs. Az sticky rice (azaz ragacsos rizs).” Megnyugtattam, hogy nekem meg fog felelni.
Még hagymát is pirítottak a tetejére.

Majd sétálgattunk a városban, ahol a helyiek az ünnep utolsó napján kiöltözve fényképezkedtek a belvárosban fellelhető látványosságok közelében, például a Hoan Kiem tónál. 

Hazafelé jövet pedig betértünk a helyi szupermarketbe, ahol érdekes dolgokra bukkantunk.


Például lehet kapni friss aloe verát.


A tej azonban baromi drága, és Ausztráliából és Új Zélandról származik. (kb. 650 Ft per liter)


Lehet kapni articsóka teát is.


És végeláthatatlan sorokban zacskós leveseket.


Van itt fekete fokhagyma. Bármit is jelentsen ez.


Szőrös, talpmasszírozós műanyag papucs.

És akad sárga ruha is.


Lótusz magok.


Sajtos nápolyi, ami nekünk nagyon ízlett.

Bevásárlás után egyszerű, de nagyon finom vacsorával fejeződött be a nap, margarinos ananász lekváros piritóst készítettünk.

Köszönettel tartozom TJ-nek ezért a remek hétvégéért, különösen a vasárnapért.

logo_kicsi.jpg

A sárga ruhás lány

Világutazó blog, nemcsak világutazóknak, nemcsak utazásról. Rita vagyok, és életvitelszerűen utazom. Ezen az oldalon érdekességeket találsz a világból, emberekről, szokásokról, furcsaságokról, gasztronómiáról. Mindenről. Bármiről.

Épp itt vagyok: 

RENDELD MEG A KÖNYVEM!

borito.jpg

Kövess a Facebookon is

Küldök neked képeslapot!

img_5254.png

A sárga ruhás lány utazását az 
uniqa_logo.jpg 
biztosítja.