A sárga ruhás lány

"If you judge people, you have no time to love them." – Mother Teresa

Seholország

Szeretem a reptereket. Nekem a reptér mindig azt jelenti, hogy a túloldalon valami jó vár. Hogy rám vár e, azt nem tudom, de hogy vár az biztos.

Ilyenkor izgulok. És várok.

Ez amolyan: már eljöttél, de még nem jöttél meg érzés. A két világ között tengődsz, valahol félúton. Vársz.

Aludtál már reptéren? Nyilván.

Pozsonyban,

Dohában,

Dubajban,

Milánóban,

Atlantában és Szófiában (igaz, hogy csak ülve)

Rómában csak csöveztem, itt nem aludtam el, mert 8 órán keresztül a Huszonnégyet néztem. Jó volt.

Mostam már hajat a reptéri vécé csapjában majd megszárítottam a kézszárítóval.

Mentem már reptérről egyenesen munkába.

Sminkeltem is, mondjuk ki nem.

Könyvet olvastam. De azt meg bárhol lehet.

Amúgy jókat lehet kávézni meg enni.

Parfümszagtól bódultan szédelegni a dutyfreeben meg a környékén.

Izgi könyvekre bukkanni a könyvesboltokban.

Sohasemgondoltadvolnahogyilyenlétezik műszaki és egyéb tárgyakkal találkozni, vagy akár csodaautóval fotózkodni.

Eltévedni nem.

De a napfelkelte a legszebb. Azt mindig megnézem.

 

 

 

logo_kicsi.jpg

A sárga ruhás lány

Világutazó blog, nemcsak világutazóknak, nemcsak utazásról. Rita vagyok, és életvitelszerűen utazom. Ezen az oldalon érdekességeket találsz a világból, emberekről, szokásokról, furcsaságokról, gasztronómiáról. Mindenről. Bármiről.

Épp itt vagyok: 

RENDELD MEG A KÖNYVEM!

borito.jpg

Kövess a Facebookon is

Küldök neked képeslapot!

img_5254.png

A sárga ruhás lány utazását az 
uniqa_logo.jpg 
biztosítja.