"If you judge people, you have no time to love them." – Mother Teresa

A sárga ruhás lány

A Costa Brava éppen néptelen üdülővárosai

2017. január 22. - A sárga ruhás lány

Jelenleg Katalónia apró szegletében, a Pireneusok lábánál, Barcelona és a francia határ között valahol félúton, Espollában vigyázunk egy házra, itt élünk néhány hétig, és az időnk nagy részét a környék felfedezésével töltjük. Gyakran ellátogatunk a közelben lévő tengerparti városokba, már csak az érzés kedvéért is. A Costa Brava gyönyörű vízparti falvacskái, városai azonban így télen, január derekán néptelen szellemvárosoknak tűnnek. Alig vannak emberek az utcákon, üresek a partok és a boltok is zárva vannak. Egy-egy háztömb mellett elhaladva az a kérdés merül fel bennem, hogy ezek még építés alatt állnak vajon, vagy valóban csak a szezonon kívüli időszak miatt állnak ennyire üresen és árván.

A hűvösebb idő (15 fok) sem tántoríthat el minket a tengerpartozástól (a vízbe nem megyünk), szinte csak az, hogy a fotózáshoz kedvező napszak eljövetelével a szél is megélénkül. Ilyenkor én már mennék, de a jó fények miatt szinte biztos, hogy maradunk sötétedésig. 

La Escala
Egyszerű tengerparti üdülő és halászfalu, amely a szardelláiról híres, még külön fesztivált is rendeznek neki, októberben. Escalában azonban nem a tengerparton sétálgatva a legszebb a látvány, hanem a város széléről indulva a sziklafalon végigvezető túraútvonal, ahonnan rálátunk a városra. Ha erre jártok, ezt az ösvényt semmiképp se hagyjátok ki.

2c5b6675.jpg

Fotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision)

Roses
Azért szerettem bele Rosesba, mert ez volt az első tengerparti kisváros amit meglátogattunk.

cb.jpg

Fotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision)

A tenger illata, érzete és az, hogy ennyire közel van, nyugtatólag hat rám minden alkalommal, amikor megpillantom, hiszen ha a közeli falucskánkban felmegyünk a dombtetőre, egészen Rosesig ellátunk ha napos és tiszta az idő.

2c5b6488_1.jpg

Fotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision)

A város egyébként 20 kilométerre fekszik a házunktól. Ha Rosesban jártok, érdemes a város fölé tornyosuló dombtetőre felmotorozni vagy felkocsikázni, hiszen innen nyílik a legjobb kilátás a dombon elterülő fehér háztömegekre. A földutakon haladva pedig elhagyatott házromokat és bortermelő földeket lehet látni.

Cadaques

cb5.jpgFotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision)

Ez a csodás, romantikus kisváros leginkább arról híres, hogy Salvador Dali itt élt. A macskaköves, szűk kis utcák, az apró részletek az építészetben és a falakon mind mind abban erősítenek meg, hogy ebbe a kis ékszerdobozba még vissza kell térnem. 

2c5b6925.jpg

Fotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision)

Blue House, vagyis a Kék Ház
Ez az épület egyike azoknak, amelyet Amerikából gazdagon hazatért helyiek építettek. 

2c5b6840.jpg

Fotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision)

Cap de Creus
A szárazföldi Spanyolország legkeletibb pontja ez a nemzeti park, ahol nemcsak az üres házak, hanem az üresen tátongó yachtok is várják, hogy megérkezzen a melegebb időjárás.

cb2.jpg

Fotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision)

2c5b6820.jpg

Fotó: Schweitzer Szabolcs (Riker | Vision) 

Még több fotógalériáért kattints ide!